– Halló, R******* Valéria vagyok a L*** Consultingtól. Tetszik hallani? Néhány másodpercben szeretném Önnek elmondani, hogy alapítványi támogatással ingyenes vizsgálatot tartunk, amivel előrejelezhetők a szív- és érrendszeri betegségek. Küldeni fogok Önnek egy tájékoztatót, kérem írja alá.
– Köszönöm, ez a bokamandzsettás dolog?
– Igen.
– Akkor Önök most hívnak harmadszor.
– És korábban eljött?
– Nem.
– Miért nem?
– Önök használják ezt a CardioVision nevű gépet, ugye? [Abba bele se mentem, hogy mind a háromszor más cégnév hívott, tehát eleve ciki a dolog.]
– Igen.
– Azt tudja, hogy ez a műszer Amerikában be van tiltva? Illetve jó, nincs betiltva, de erősen ellenjavallt a használata?
– Dehát van engedélye!
– Pár hete, amikor hívott a kollégája, még itthon sem volt engedélye, ezekszerint örömteli, hogy most már van…
– Különben nem használhatnánk. Orvosunk is van meg minden!
– Ez világos. De kint sem azzal van a baj, hogy ne lenne engedélye, hanem hogy ez egy nagyon drága gép, aminek rosszabb a hatékonysága, mint a boltban kapható pár ezer forintos vérnyomásmérőknek.
– Ezt Ön honnan tudja? Ön forgalmazó? Ilyen készülékeket árul?
– Nem, onnan tudom, hogy már kétszer hívtak ezzel, én meg utánanéztem, hogy mi ez az egész.
– Lehet, hogy mióta olvasta, már van újabb, és az nem arra vonatkozik.
– Közben előkerestem a tanulmányt. 2010-es, vagyis nem túl régi. Ez arról beszél, hogy a CardioVision MS-2000 ugyan kapott engedélyt az FDA-tól — ez a Food and Drug Administration, az OÉTI kinti megfelelője –, de csak úgy, mint vérnyomásmérő, és nem kapott engedélyt arra, hogy kardiovaszkuláris betegségek előrejelzését végezzék vele, erre ugyanis nem alkalmas.
– Ez nem az a gép.
– Hanem?
– M*******, add már ide a prospektust. Pillanat. Na itt van. Kardio-vízsön Aa-Bé-Í. „A Cardio-Vision ABI eszközzel Ön felmérheti…”
– Az ABI nem a típusa. [Nem tudtam elmondani, de az ABI az „ankle/brachial index”, vagyis boka-kar index rövidítése. Azt mér ugyanis a cucc. Jó, hogy ennyire ért hozzá]
– Akkor sem értem, nekem akkor hogy jelezte ki a gép, hogy én dohányzom? Ott volt a számítógépben.
– Azt így konkrétan nem tudom Önnek megmondani, de a lényeg az, hogy itt valaki abból él, hogy nagyon drágán elad olyan eszközöket, amiknek a diagnosztikája kiváltható jóval olcsóbb dolgokkal.
– De nekem működött.
– Az lehet, hogy Önnek működött, itt is írják, hogy az artéria-merevség…
– Igen, azt mér!!
– Igen, szóval az artéria-merevség mérésével bizonyos embereknél kimutathatóak kardiovaszkuláris betegségek. De ezeknél jóval hatékonyabb a normál vérnyomásmérés és koleszterinvizsgálat. Vagyis nincs értelme ezt az eszközt igénybevenni.
– De nekem akkor is működött.
– Az lehet, és ha Ön bízik ebben a kezelésben és azt mondja, hogy Ön ettől gyógyul, akkor használja. De ha egy embernek bejön, az nem jelenti azt, hogy ezer emberes mintán is ugyanilyen hatékonyságot lehet vele elérni. Tudja, a modern orvostudomány az úgy működik, hogy megnézi, hogy egy adott kezelés hány százalékán működik az embereknek. Egy ember statisztikailag nem releváns. Az Önre van bízva, ha Ön szerint ez egy jó módszer, de ez senki másra nézve nem jelent garanciát.
– Hát én ma nagyon sokat tanultam Öntől, köszönöm szépen.
– Nagyon szívesen, viszonthallásra.
– Viszonthallásra.
És valahogy a végére teljesen elfeledkezett róla, hogy akart engem hívni ingyenes vizsgálatra.
Most már nagyon cseszi a csőrömet ez a gép, mert nem csak átverés, de veszélyes is az, amit az amerikai kollégák csinálnak hasonló átverős konstrukciókkal. Amerikában arra használják a gépet okos orvosok, hogy utána még drágább „chelation therapy”-t írjanak fel, ez nem tudom mi magyarul, de a klinikai toxikológiában használják nehézfémmérgezések esetében. De az „alternatív” medicinában kitalálták, hogy ez gyógyítja a rákot, az autizmust, meg – gondolom kitaláltátok – szív- és érrendszeri betegségeket. Kár, hogy bele is lehet halni. Fogalmam sincs, hogy Magyarországon ugyanezt csinálják-e, azt már nem mertem meglépni, hogy el is menjek valami remek termékbemutatóra…
Az inverz betyár rovatban szereplő beszélgetések telemarketerekkel, MLM-beszervezőkkel, és más kéretlen telefonálókkal és felcsöngetőkkel ténylegesen lefolytatott párbeszédeim leiratai. Még több kéretlen hívás az inverz betyár kategórialinken.
Az a baj, hogy beteg embereknek könnyebb eladni drága dolgokat gyógyulás címszóval. Szerintem elég undorító az ilyen. Nagymamámnak is eladtak egy bioptron lámpát mondván, hogy ez ki fogja őt gyógyítani a rákból. Csak az volt a baj, hogy a nagymamámnak addigra több áttétel volt a testében tehát esélytelen volt a dolog. Pedig az ember aki eladta neki orvos volt.
És akkor most képzeljük el, hogy kis híján én is majdnem ebben a szférában dolgoztam, és nekem is pont a Bioptron lámpákat kellett volna árusítsak :D Mikor a kezdeti előadáson nem csak a rák gyógyítását ígérték vele, de még azt is megpróbálták bemesélni, hogy fogamzásgátló hatása is van, majdnem felkeltem és otthagytam őket, de hát kellett a munka.
Mondjuk a marketingig már nem jutottam el, egy jóval szemtelenebb húzással előbb elkergettek, pedig ritka türelmes voltam a hülyeségeikkel szemben :)
(És azóta sajnálok is mindenkit, aki ezen a területen dolgozik)
Egyszer még amikor tévében dolgoztam kb. tíz évvel ezelőtt, egy nagy ezoterikus rendezvényen forgattunk a Móricz Zsigmond Körtérnél, és ott aztán volt mindenki. Én épp beteg voltam, totálisan bedugult orral. A forgatási szünetben elmentem nézelődni, és elkaptak a bioptronosok, hogy akkor ők most engem meglámpáznak. Nem voltam olyan állapotban hogy tiltakozzak úgyhogy leültettek egy székre és egy nő rámfogta a kézilámpát (kb úgy mintha vallatni akarna).
Világít világít, én ott ülök türelmesen, odajön a kollégája „Te hülye az a piros az nem jó erre a zöld kell”, úgyhogy kicserélték a zöld színűre (arra már nem emlékszem hogy a lámpafejet vagy egy másik lámpát hoztak, mindenesetre ugyanaz volt a végeredmény csak más színnel), és akkor azt tartották az orromtól harminc centire.
„Na, jobb?” – kérdezte teljesen őszintén a nő kb öt perc múlva, én meg mondtam hogy „zsokkal jobb köszödöb szébeb”, az irónia nem tűnt fel senkinek, én meg így menekültem meg.
De el is felejtettem a viszontagságaimat amikor kifele menet a kezembe nyomott egy néni egy „angyalesszencia 10 miligram 400 forint” cetlit, sajnos mire visszamentem megkérdezni hogy hogyan préseli az angyalt, már nem volt ott.